Cím: Csillámfarkas
Csapat: Future
Kulcs: Rosszullét/Locomotor mortis
Figyelmeztetések: Fenrir (és minden mocsok, ami vele együtt jár ^^’’), némi erotikus tartalom, vér, AU
Korhatár: 17 ^^’’
A mű rövid tartalma: Teddy Greyback-függő, Remus pedig túl sok mindenre emlékszik. ^^’’
Megjegyzés: Remy, köszönöm, hogy kölcsönadtad KÉJ-Fenrirt! ^^ Diana99, köszönöm, hogy elvállaltad a bétázást! ;)
A történet: https://sites.google.com/site/csillamfarkasok/
Kulcsok: 10
VálaszTörlésSzereplők: 10++
Cselekmény: 10++
Tetszés: 8
Kedves író!
Ebben a versenyben még sosem volt arra precedens, hogy valakitől a cím és saját magam miatt vonok le pontot a tetszésből, de tényleg, és ezt előrebocsátandó szeretnék bocsánatot is kérni.
Végre nem eltévedés! Halleluja!
Jajj, hol is kezdjem? Oké, kulcsok. Benne volt, megtörtént, nyilván ha két kulcsa van az embernek, az egyiket csak megemlíti, míg a másik hangsúlyosabb. Nagyon tetszett az, hogy a rosszullét milyen módon jelent meg, én egy ilyen megoldástól féltem volna, de neked erre egyáltalán nincs okod. Annyira jól megoldottad, hogy az valami eszméletlen.
Mind Teddy, mind Remus nagyon aprólékosan voltak kidolgozva, és bár néha nem volt tiszta egy-egy dolog, az ilyen típusú műveknek ez kifejezetten jót tett. Tudod mi tetszett benne a legjobban? A párbeszéd hiánya. Csak éreztünk, láttunk, de szinte egyáltalán nem volt benne felesleges fecsegés. A szereplőket belülről ismertük meg, mindennek oka volt, mindent megmagyaráztál, ugyanakkor ez nem ment az ábrázolás rovására.
Fentebb említettem a párbeszédtelenséget. Cselekményen belül ami még tetszett, az ez a kettőség volt. Olyan jól ábrázoltad ezt az egész kettőséget, hogy csak lestem. Persze, a dőlt betűk igazán sokat segítettek ebben, de akkor is, nagyon tetszett, szeretnék ilyen jól írni. Namármost itt kell említést tennem a fentebb említett pontlevonásról, hiszen ez a cselekményhez tartozik részben. Én tudom, hogy az egyediség fontos, tudom, hogy érzékeltetni akartál valamit, tudom is, hogy mit, de mégis ez a csillámos dolog néhol, ahol használtad elvette a varázsát a művednek, ami egyébként annyira lélektani, hogy az valami hihetetlen. Én nem tudtam elvonatkoztatni a csillámpóniktól, nagyon sajnálom.
Szóval, a csillámok miatt, ez most csak ennyi. Tényleg, imádtam az első szótól az utolsóig, nem volt hiányérzetem, de… nem, ezt én nem tudom jobbra értékelni és tényleg rettentően sajnálom. Tudom, vállaljam a pontom felelősségét, de elmondani sem tudom, mennyire bánom, hogy egy cím, meg néhol egy-egy szó miatt, lévén kizökkentem az olvasásból és az egész átérzéséből, nem adhatok maximális pontot.
Köszönöm, hogy olvashattalak,
Hellatrix, Kritika Klub (A Merengő fórumon megtalálsz minket)
*az író jön álnéven*
TörlésDrága Hellatrix!
Őszintén bevallom, nem számítottam ilyen magas pontszámokra, sem pedig ennyi kedves, dicsérő szóra. ^^'' Már csak azért sem, mert én a kulcsokat (így utólag) egyáltalán nem érzem megfelelően hangsúlyosnak - ugyanakkor elmondhatatlanul boldog vagyok, amiért Neked tetszett a megoldásom. :)
Teddyről furcsán kellemes volt írnom, hiszen igazából Dora és Remus karakteréből gyúrtam össze. Az egyetlen gondomat az jelentette, hogy nem tudtam, milyen szavak illenek igazán a szájába. ^^'' Azt hiszem, valószínűleg ezzel magyarázható leginkább a párbeszédek hiánya - meg talán azzal, hogy imádom kielemezgetni a szereplőim érzéseit, és valahogy egyszerűbb volt visszatekintésekkel és gondolatfoszlányokkal megoldani a cselekményt.
A dőlt betűkkel kapcsolatban annyi megjegyzésem volna, hogy eredetileg sokkal több van belőlük a történetben... itt nem tudom, miért maradtak le a formázásaim. O.o
Gondolhattam volna, hogy a csillámokon fogok elbukni. XD Más is figyelmeztetett rájuk, bár Ő a csillámvámpírokra (ehm, aminek a jelentését ugyanúgy az internet segítségével fejtettem meg, mint a csillámpóniknak… fura egy lemaradt emberke vagyok, tudom ^^'') asszociált. Nekem azonban a Csillámfarkas volt az első és utolsó használható címötletem, a többi még ennél is rémesebb volt. :D
Nagyon köszönök mindent, őrületesen hálás vagyok Neked, és örülök, ha összességében tetszett az írásom! :)
Puszi: Miss Kuszaság ^^''
Kedves Író! :)
VálaszTörlésElőször is, haladjunk szépen sorjában. Kezdeném hát a címmel, ami Csillámfarkas nevet kapott. Maga a cím ugyan tökéletesen leírja Teddy jellemvonásait: a színes mágiáját, és a benne nyugvó farkast, de sajnos nem tudtam elvonatkoztatni a csillámvámpíroktól meg a többi csillámos dolgoktól, így hát ezért ne haragudj, de muszáj vagyok levonni egy pontot. :( Azt kell, hogy mondjam, ez nem volt valami szerencsés választás.
A kulcsokról csak annyit, hogy szerintem a rosszullétre sikerült nagy hangsúlyt fektetned, a Locomotor mortisra viszont kevésbé. Ennek ellenére 10 pontot adok. :)
A Cselekményszál teljes egészében magával ragadott. :) Nagyon jó lett az egész, az események egymásra vannak épülve, tökéletesen követik egymást. És ezek a gyönyörű költői hasonlatok és megszemélyesítések... Hát valami eszméletlenül jók! Pár mondatot ki is emelnék. :)
"Szürkéskék cigarettafüst bodorodik a huncutul kacsintgató csillagok felé, melyek mintha szeretetteljesen ölelnék át a hazugságokkal és aljas kárörvendéssel terhes Holdat."
"Virgoncan kergetőző szélgyermekek legyintik meg a fák égbe nyúló ágait; falevéldal édes ritmusa keveredik a szomszédok neszezésével."
"Miután Sirius elárulta titkát Perselus Pitonnak, megalázottságról és csalódottságról álmodott: vér fröccsent kíméletlen ütések nyomán, holdsebek nyíltak szét, hogy tűzvörös patakok kaphassanak szabad utat."
Ezek a költői képek egyszerűen gyönyörűek! :) Mond csak, mi a titkod, áruld el nekem is! Nagyon élvezetes olvasni ezeket! :D
Szereplők: Remus karaktere kissé OOC lett, de ez nem rontott az olvasás élményén. Én valahogy nem tudom róla elképzelni azt, hogy pont szeretkezés közben árasztaná el fia elméjét a Greybackel és a farkaskórral kapcsolatos emlékeivel. Ez nem rá vall, és eléggé tapintatlan dolog volt a részéről. Még ha csak jelen lett volna Teddy gondolataiban és átélte volna mindazt, amit a fiú átélt első szeretkezése alkalmával... háát az se épp valami Remusos tett lett volna. Viszont a végén ez a rész: "Az az őrület, ami a hatalmába kerített Greyback közelében, elmúlt - rögtön elmúlt, amint hozzámért.
- Tudom – biccent, s gondosan kerüli fia pillantását. – Ezért nem szedtelek le Victoire-ról." Na, ez a mondat nagyon tetszett Remus szájából. :D Éppen ezért az egyéni véleményhez kapsz tőlem egy pluszpontot, itt viszont kénytelen leszek levonni egy pontot érte. De hogy ne csak azt írjam le, ami Remusban nem tetszett, ezért meg kell említenem, hogy azok az érzések, amiket Tonks illata és emléke keltett benne, azok mind nagyon remusosak voltak, mint ahogy azok a kínok is, amelyeket a kiközösítés és az önvád által szenvedett el.
Teddy karaktere nagyon jól sikerült. Tökéletesen leírtad az érzéseit, a gondolatait, a vágyait. Szeretem a Te Teddydet. Aprólékosan ki volt dolgozva a jelleme, ráadásul nagyon jól! Éppen annyi Remus volt benne, mint Tonks. Leginkább az tetszett benne, hogy ugyan vonzotta őt a sötétség, néha hagyta, hogy a benne szunnyadó farkas megmutatkozzék, mégse engedte, hogy átvegye felette az irányítást.
Greyback olyan volt, amilyennek lennie kell! Fenyegető, vad, kegyetlen, vérszomjas fenevad, aki ezzel a misztikus és félelmetes aurával képes hatni az emberekre. Mikor Teddyvel találkozott, először azt hittem, hogy ebből egy Fenrir/Teddy sztori lesz, de nem. Ez nem is baj, ez így volt tökéletes, ahogy volt! :) Tehát a szereplőkre én így 9 pontot adok. :)
Az én egyéni véleményem az, hogy Te egy csodálatos sztorival leptél meg minket. Ami zavart, hogy a visszaemlékezéseknél zárójelbe tetted a párbeszédeket, és így néha belezavarodtam az eseményekbe, hogy most mi is van, de aztán másodszori olvasásra sikerült ezt a problémámat kiküszöbölnöm, s úgy gondolom, ez nem olyan nagy hiba, hogy pontot kelljen levonnom érte. Volt ugye egy mínusz a cím miatt, viszont ezt kiütötte az a jó kis mondat Remustól. Hát nem tudom... Legyen 9pont! :)
Csak Gratulálni tudok Neked! :) Sok sikert és rengeteg szép pontokat Kívánok! :)
*az író tavaszörömmel belibben*
TörlésSzia, drága Anonymus! :)
Ha épelméjű lennék, most minden bizonnyal buzgón helyeselnék, és azt mondanám, hogy teljes mértékben egyetértek, pocsék ez a cím. De mivel köztudottan bolond és túlontúl őszinte vagyok, elárulom: minél jobban rágódom ezen a kifejezésen (Csillámfarkas), annál jobban szeretem. ^^'' Számomra ebben az egy szóban benne van minden, ami Teddy. Viszont az is tény, hogy az én fejemben nem táncol a ragyogó bőrű Edward Cullen azokkal a furcsa színes pónikkal. ^^'' Természetesen ettől függetlenül elfogadom az Olvasók véleményét is, hiszen első sorban a Ti döntésetek számít. :)
Igazi megkönnyebbülés, hogy a kulcsokkal nem okoztam csalódást. :) Pláne, hogy - amint azt már említettem Hellie-nek is - szerintem egyik sem kapott megfelelően kiemelkedő szerepet a történetben. A cselekmény... eh, jó sokat kellett ülnöm felette, mire kitaláltam, pontosan hogy és mi történjen. :D Eredetileg Remus és Teddy otthon beszélték volna meg az egész ügyet, ám hamar rádöbbentem, hogy túlságosan kevéssé ismerem a kis metamorf farkast ahhoz, hogy hosszú sorokon keresztül beszéltessem. (Itt jegyzem meg, hogy ilyen-olyan tulajdonságokkal felruházni és azokat megírni fantasztikus volt, nagyon élveztem, és örülök, ha sikerült ezeket átadnom Nektek!) Így maradt a gondolatátvitel. Victoire pedig könyörgött nekem, hogy együtt tölthesse a szerelmével a nehéz, keserves perceket, úgyhogy rövid tanácskozás után beadtam a derekamat, és ágyba dugtam őket. XD
Izé... Remus valóban csöppet tapintatlanul viselkedett: sokat gondolkoztam, jó ötlet-e szeretkezés közben ráuszítani azokat a farkaskórral kapcsolatos gondolatokat és érzéseket Theodorra - aztán két dolog jutott az eszembe. Az egyik az, hogy 16-17 év alatt Remus jócskán megváltozhatott (kiváltképp Dora nélkül), másrészről pedig tudta, hogy a fiának sürgősen szüksége van egy jó kis agymosásra. És milyen körülmények között lehetett volna hatásosabb az emlékáradat, mint mikor Teddy elveszi a kedvese szüzességét? Igen, tudom, kacifántos gondolatmenet. XD („Ezért nem szedtelek le Victoire-ról.” Ez a villanásnyi kaján mosoly kellett azért, nem igaz? ;))
Greybacket igazából a Keserédes játékok című regényben szereplő Greybackről mintáztam (nem loptam, engedélyt kaptam a "klónozására"), habár be kell vallanom, nálam jóval rámenősebb és gusztustalanabb lett, mint Remynél. Ehm, különben ráéreztél, fontolgattam egy erősebb Teddy/Fenrir-szálat, de rettentően bonyolult és visszataszító volt az elképzelésem. ^^''
Óh, a "költőiségem"... úgy gondolom, sokkal olvasmányosabbá és élvezetesebbé teszi egy-két megszemélyesítés, hasonlat (esetleg metafora) a prózai műveket. Meg hát az igazsághoz hozzátartozik, hogy én a mindennapi életemben is hajlamos vagyok ilyesféle kifejezéseket használni. ^^'' Nagy titok nincs a dologban. :) A zárójeleim meg... ehm, lassan ugyanúgy hozzátartoznak a stílusomhoz, mint a költői képeim. :D
Köszönöm szépen a pontokat és a hosszan kifejtett, kedves hozzászólást! ^^ Igazán boldoggá tettél! :)
Puszi: Miss Kuszaság, akinek valahogy megint sikerült maga ellen beszélnie :D
Elnézést kérek, most vettem csak észre, hogy a Cselekményszálnál lemaradt az a 10 pont. Remélem attól még bele lesz számítva a végeredménybe, és nem fog emiatt a szavazatom érvénytelenné válni.
VálaszTörlésKöszönöm. :)
TörlésKulcsok: 8
VálaszTörlésSzereplők: 7
Cselekmény: 6
Tetszés: 4
Kedves Író!
Míg olvastam az írásod, végig az volt bennem, hogy ez a történet nem erre a kihívásra való. A sok árnyalás között elsikkadt a lényeg, és a végén már egyáltalán nem tudtam, hogy min nevetnek. A leíró technikád nagyon jó, de többet kéne a szereplők szemszögéből írni, nekem ez az elbeszélős előadásmód egyáltalán nem jött be. Ezért is kerültek a szereplők tőlem egyre távolabb, és távolabb. A szexuális szál beleszövését pedig abszolút feleslegesnek találtam, az volt az érzésem, hogy csak azért került bele, hogy legyen benne ez is.
Köszönöm, hogy olvashattam.
BB
*az író - aki egyébként most jött rá, hogyan kell a hozzászólása elé pötyögni a nevét, és amiért rém büszke magára ^^'' - kissé kétes érzésekkel bedöcög a színre*
TörlésKedves BuvárBéka!
Először is köszönöm, hogy megtiszteltél a véleményeddel, illetve hogy értékelted a történetem! :)
Másodsorban nagyon szeretném, ha kifejtenéd kicsit bővebben a gondolataidat. Pontosan miért érzed úgy, hogy a művem nem való erre a kihívásra? Hiszen a csapatleírásomban az szerepel, hogy "mi lett volna, ha egyikük [mármint Dora vagy Remus] túlélik a háborút", és én épp ezt boncolgattam. Remus felnevelte a fiát, aki kissé vonzódik Fenrirhez, ezért kap némi "felvilágosítást" a vérfarkasságról, illetve az azzal járó szenvedésekről - ennyi a lényeg dióhéjban. Ez szerinted "elsikkadt a sok árnyalás között", de nem vitatkozom, nyilván mindenki másra figyel olvasás közben, s néhányan biztosan elkeverednek a részletekben. Ezt aláírom.
Sajnálom, hogy úgy érezted, a szexuális szál csak azért került bele, hogy "benne legyen": az igazsághoz hozzátartozik - mint azt már említettem Anonymusnak is -, hogy másképp nem sikerült megoldanom a főcselekményt, ugyanakkor szükségesnek éreztem megírni azt a jelenetet. Ezáltal próbáltam érzékeltetni ugyanis, hogy a Fenrirrel való találkozás felszabadította Teddyben a farkas vadságát. Az, hogy ez nem "ment át", természetesen az én hibám, ezt is elismerem.
"Élénk rózsaszínbe mélyülnek a fürtök az ismerősen kedves érintéstől, és ahogy tekintetük egymásba kulcsolódik, nevetés bukik ki belőlük." Nincs semmi komoly jelentősége ennek a nevetésnek: Remus apai szeretettel megsimogatta a fiát, mire ő kicsit zavarba jött. ^^ És egyúttal meg is könnyebbültek mindketten, mert bár nem tudják, mit hoz a holnap, ők ketten valószínűleg ott lesznek egymásnak.
Azt mondtad, többet kéne "a szereplők szemszögéből írni" - pontosan mit értesz ezalatt? Emlékeim szerint nagyrészt Remus szemével láttuk az eseményeket, kivéve azt a bizonyos kocsmai incidenst, amikor Teddy várta Greybacket. Vagy konkrétan az E/1-es előadásmódra céloztál?
Remélem, nem értetted félre a szavaimat, illetve a fentiekkel megmagyaráztam pár kérdéses részt. :) Nem kötözködni akarok, megértem az álláspontodat, és elfogadom a véleményedet is, hiszen "kinek a pap, kinek a papné", nem tetszhet minden mindenkinek. Csak nem teljesen világos, amit írtál nekem. ^^''
Köszönök mindent még egyszer! :)
Puszi: Miss Kuszaság
Kedves Író!
VálaszTörlésMilyen érdekes, ha többen is a gyászt veszik alapul egy kihíváson a figurájuk mozgatórugójának... és milyen érdekesen komor, mégis jövőt hordozó vége lett mindkét történetnek.
:)
Kulcsok felhasználása:9.
Az átkot tudom, hogy olvastam valahol, de hirtelen nem rémlik a pontos felhasználása.
A rosszullét inkább érthető, Greyback mellett általános tünet :D
Szereplők: 9.
Bocsánat, nekem ez a Kéj-Fenrir nagyon nem jött be...
Remus, és az emlék Dora tökéletesek, szerintem beleillett a képbe a két anya figura is (Molly és Andromeda);
Teddy pedig ennivaló :)
Cselekmény: 9.
Időnként elvesztettem a végén a fonalat, amíg a két fiatal szeretkezett, de amúgy nem volt hiányérzetem, Dora éppen eléggé lekötötte, kitöltötte Remus agyát, emlékeit.
Tetszés: 10.
Az elején nem értettem ezt a színvarázslós dolgot, de brilliáns ötlet! A közük lévő kommunikáció nagyon megható, bár az hogy így belesett a fia magánéletébe, az nem volt szép dolog!
Köszönöm, hogy olvashattam.
Kíváncsi leszek a nevedre!
Mariann,
Kritika Klub tag (Megtalálsz minket a Merengő fórumán.)
Drága Mariann!
VálaszTörlésElsősorban nagyon köszönöm a kedvességedet, igazán jólesett minden egyes szavad! :)
Másodsorban én azért választottam a gyászt, mint meghatározó témát, mert mostanában nagyon szeretek fájdalmakról írni, boncolgatni az emberi lélek rejtelmeit – amúgy eredeti elképzelésem szerint negatív végkicsengése lett volna a történetnek, de végül az utolsó pillanatban meggondoltam magam. ^^''
Az átok az egyik visszaemlékezésnél szerepelt (nem túl hangsúlyosan), a rosszullét pedig... "Greyback mellett általános tünet" – jaj, ezen olyan kellemesen elnevetgéltem, hogy még a család is rákérdezett, minek örülök ennyire! ^^''
Szeretném tisztázni (hátha nem egyértelmű), hogy azzal a bizonyos KÉJ szócskával Fenrir neve előtt konkrétan a Keserédes játékok című regényre utaltam. A szerzője (Remy) ugyanis éppolyan gonosznak és kegyetlennek írta le Őt a művében, mint amilyennek én mindig is elképzeltem. Magyarázkodás vége, örülök, ha a többi szereplő elnyerte a tetszésedet! :)
Teddy színes varázserejét imádom, rengeteg lehetőség rejlik benne, az pedig nekem már szinte természetes, hogy mentálisan képes kommunikálni Remusszal: ha nincs Dora, akkor a köztük lévő kapocs talán erősebb, mint amilyen egyébként lenne. A magánélet... hát, ezt fentebb megpróbáltam elmagyarázni Anonymusnak a magam esetlen módján, ide most inkább nem ismétlem meg. ^^''
Még egyszer köszi a széles mosolyt hozó véleményt! ^^
Puszi,
Miss Kuszaság
Sziaaaaaaaaaahhhh *o*
VálaszTörlésKulcs: 10 pont. Nincs mit hozzáfűznöm, tökéletesen belehelyezkedtek, még a varázslat is, nem is kellett abból több.
Szereplők: 10+++ pont. *o* Nem is tudom, hol picsogjak, de valahol muszáj lesz, révén, alig maradt értelmes, használható gondolat a fejemben *.* Tény, hogy Remus kicsit más volt, mint amilyennek általában bemutatják, de aaaahhh, szexi, és vad, és szabad, és igazi Holdsáp-Remus, és váááá, imádtam *.* És Teddy, érdekes volt róla olvasni, elég kevés ficet olvashattam róla eddig, de a te Teddyd mindenképpen dobogós a karakterek között. Fenrir pedig, még jobban WÁÁÁÁÁÁÁÁHHHH *o* ><"""" Áh, imádom, imádom, IMÁDOM!!! Durva, kegyetlen, érzéki, ahogy szó is volt róla, igazi ragadozó, nyúúúúú *o* ♥♥♥ Nagyon jó lett, nagyon tetszik, és én is imádom ám a KÉJ-Fenrirt (sajna régen olvastam frissítést abból a történetből, szégyellem is ><"""), és áááááh, mondtam, csak picsogni tudooook *o* *lentebb megindokolja*
Cselekmény: 10 pont. Nekem nagyon tetszett! Ez a mentális kapcsolat mondjuk a Twilight farkas-kapcsolatra emlékeztetett, de nem volt zavaró, kellett, jó volt, tetszett, vááá ><""" A megfogalmazások művésziek, finomak, érzékletesek, a saját bőrömön éreztem mindent, ami a szereplőiddel történt, nagyon szépen átjött a múlt és jelen jelentősége, ahogy felosztottad, ahogy Remus bemutatta Teddynek a régi fájdalmakat, hogy észhez térítse, ez mind-mind rendkívül jó fogás volt, pergett tőle az egész történet, nem vált unalmassá. Teljesen meg vagyok vele elégedve :333
Tetszés: 10++++++++++ pont. ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁHHHHH *o* ♥ SLASHT mindenhova, kinek kell a Dora-Remus, Remus/Teddy/Fenrirt akarok, váááá, fantasztikus, vááá, imádom!!! Ahogy Remus a mentális kapcsolat miatt szinte együtt szeretkezett a fiával (meg Victoire-ral, vagy hogy kell írni, aki persze jelentéktelen elem volt számomra x"D), ahogy Teddy viszonyult Fenrirhez, ezezez váááá, imádom, teljes mértékben kielégítette az én kis mocskos-alávaló-brutális perverzségekre éhes fantáziámat x"333 ♥ Persze, az ember fejében megfordul, hogy nem volt-e ez sok egy Doremusra, de NEEEM, nekem nem, ez kellett, kit érdekel, hogy való-e??? x"""D (persze, láttam azért, hogy ott volt az a Doremus, nem értettem félre a dolgot, a párost, Remus érzéseit... vagyis de, de szándékosan, nem tudatlanságból xD) Egy ilyen fantasztikus írásnak mindenhol helye van! Pedig voltak ám dolgok, amiket nem nézek jó szemmel általában - a dohányzás, és a csillámfarkas (értettem a szóválasztás miértjét, és elfogadom, de elsőre nekem is a csillámpónik meg vámpírok jutottak eszembe... de mostanra mondjuk szerintem megszoktam xD), de ahhh, kit érdekelnek ezek, mikor ilyen fantasztikusan felépített, érzéki, slashbe hajló fic kerül az utamba??? *.* Ah, az a Teddy/Fenrir jelenet az egyik kedvencem lett, na meg a szeretkezés, na meg ez a dolog a varázserővel, meg a végén, ahogy együtt ülnek Remus és Teddy egymás mellett... *.* Jaaa, és meg kell jegyeznem, hogy nem csak a perverzebb része tetszett x"D Hanem az utalások a pici Teddyre, a hősiesen hüppögő kisfiúra, a bájos gyermekre, akit Remus még az anyósa kedvéért sem engedett el - ez gyönyörű volt, nagyon szép életkép. Az egész ficed gyönyörű volt, nem tudok olyan pillanatot kifogni, amikor kevésbé éreztem volna jónak. Minden sorát átölelte valami... színszikrás varázslat <3 Nagyon szép... Ügyes munka. Még mindig kivagyok x"D ♥ Imádtam!
Köszönöm ezt az élményt, nem is számítottam ilyesféle írásra ezen a kihíváson, maximálisan levettél a lábamról! :3 ♥ (és bocsi ezért a sok fangirl-sikolyért meg olvadozásért x"D ._. Nem éppen professzionális kritika az enyém, de remélem, azért így is okoz egy-két szép percet neked ^^)
Sok sikert! Köszönöm, még egyszer *-*
Szervusz! :)
TörlésKörülbelül kismilliószor olvastam el a hozzászólásodat az elmúlt pár nap alatt, és minden alkalommal a szék alá olvadtam tőle. ^^'' Sosem kaptam még ehhez hasonlóan lelkes, odaadó kritikát – nem is tudom, hogyan illik reagálni ilyenkor –, úgyhogy most tökéletes boldogság dagadozik a mellkasomban. ^^ Nagyon köszönöm! (Már csak azért is, mert végre őszintén úgy érzem, hogy megérte jelentkezni erre a kihívásra, illetve mondatokba önteni azt az enyhén brutális (?) összevisszaságot, ami a fejemben keringett heteken át – mert sosem a végeredmény számít, hanem az, hogy legalább egy embernek sikerüljön örömteli, vidám perceket okoznom. :))
Nos, megpróbálok nem túl kuszaságos lenni. ^^''
Öhm. Remus. Szerintem így tökéletes, hangsúlyos farkas-tulajdonságokkal. Vad, akaratos, már-már kiszámíthatatlan, ugyanakkor van benne nem kevés visszafogottság, bizonytalanság és rengeteg elfojtott fájdalom. Holdsáp kötelező, mert Ő adja ennek a karakternek az igazán szexis részét. *.* És itt kell megemlítenem a mentális kapcsolatot: egyrészt nekem eszembe se jutottak a Twilight-farkasok (nem vagyok valami nagy rajongó, szóval a csillámokról sem Edward meg a bandája jut eszembe), másrészt... hát, ez is már-már annyira kell nekem, ha Róluk írok, mint Holdsáp. Úgy gondolom, ha már ott van a farkasvér, akkor valamilyen mélyebb, megmagyarázhatatlan kapcsolatnak muszáj lennie apa és fia közt.
Teddy személyiségével remekül el lehet játszogatni: keverednek benne Remus és Dora legmeghatározóbb jellemzői, a ragaszkodás, a szeretetéhség, némi szétszórt ügyetlenség, határtalan báj és tömény vakmerőség. A szüleit imádja, Fenrirt pedig megszállottan kutatja mindenütt (nem feltétlenül... izé, perverzségből adódóan ^^''). És ha már Fenrir: Remy éppúgy ábrázolja Őt a KÉJ-ben, ahogyan az én fejemben él: egy mocskos, kegyetlen, vérszomjas ragadozó. Nem hittem volna egyébként, hogy éppen Ő meg tud érinteni bárkit is az Olvasók közül, úgyhogy nagyon meglepett a felé tanúsított rajongásod. :)
Tudom, Neked a slash-szál tetszett a legjobban, de az éppenséggel nem szándékosan került bele. ^^'' Igaz, egy ideig tervezgettem egy komolyabb Teddy/Fenrirt, viszont elég hamar elrettentem a szándékomtól (ha tovább vittem volna ezt a vonalat, emészthetetlenül gusztustalan lenne ez a történet – legalábbis számomra biztosan), és ezért csak azt a pici kocsmai incidenst engedtem meg magamnak. :D Amúgy nekem ez: "Remus a mentális kapcsolat miatt szinte együtt szeretkezett a fiával" se tűnt fel igazán. ^^'' (Óh, csak zárójelben: annak ellenére, hogy nagy dohányellenes vagyok, valamiért imádok a cigiről írni. *.*) Mindenesetre örülök, hogy feltűntek az édes kis Teddyre vonatkozó utalások is. :)
Már csak a köszönetnyilvánítás van hátra, jaj...
Óriási, hatalmasságos, kilométeres és hangos KÖSZÖNÖM, illetve sok-sok cuppanós PUSZI jár ezért a hosszú, szívhez szólóan kedves véleményért! *.* (Sajnos ennél értelmesebben és nyomatékosabban nem tudom kifejezni a hálámat. >.<)
Miss Kuszaság voltam, egy idétlenül széles mosollyal az arcomon ^^''
Szia!
VálaszTörlésNos, őszinte leszek, semmit nem értettem a leírásból xD de nem is baj, jó volt ez így is :D De a cím az nagyon találó és figyelemfelkeltő volt.
Kulcsok: Elismerem, hogy nem könnyű kulcsokat kaptál, vagyis az alapelképzelésedhez nem igazán passzoltak, azért egész jól beraktad őket, de a Locomotor mortis már eléggé erőltetettnek éreztem.
Szereplők: A szereplő „leírások” nagyon találóak voltak, igazából csak Dora halála zavart be kicsit, de nem volt semmi jelentősége, mivel a novella nem a halálát, hanem a következményeket foglalta magába. Ami igazán tetszett, az az erők megjelenítése volt, hogy leírtad az alakjukat vagyis inkább a színeiket.
Cselekmény: Meglátásom szerint, a cselekmény, igazából csak arról szólt, hogy Teddy megharaptatta magát Fenrirrel, de nem volt benne pontos cselekedet, ennyi volt az egész. Nem volt rossz, de a többihez viszonyítva azért nem volt túl mozgalmas ...
Tetszés: Maga az alap story az elcseszett életről őszintén szólva nem az én asztalom, ez a „tegyük magunkat tönkre” stílus, de nem volt rossz. Azonban a megfogalmazásaid és az írásmódot az tökéletes volt, komolyan, nem olvastam még ilyen szépen fogalmazott történetet. Még a leírásokat is élvezetessé tetted a megfogalmazásokkal, szóval ez nekem nagyon tetszett.
Kulcsok: 7
Szereplők: 9
Cselekmény: 6
Tetszés: 9
Gratulálok! :D ( és ha bármikor blogot nyitsz, akkor szólj, nem érdekes, hogy miről szól, bármit szívesen olvasok, ha ilyen szépen megfogalmazod *-*)
puszi: LilyV
Kedves LilyV!
TörlésTartalmakat sosem szerettem kifundálni, viszont örülök, ha a cím elnyerte a tetszésedet! ^^
Szabadon választhattuk a kulcsokat: ezek könnyűnek és használhatónak tűntek, úgyhogy elég hamar lestoppoltam őket magamnak. ^^'' Utólag nézve talán jobban jártam volna egy másik átokkal, de hát így jártam. :)
Nagyon szeretem formázgatni a szereplők jellemét, a varázsereikkel való játszogatás pedig egy különösen kedvelt elfoglaltságom. :D Dora halála... nos, őszintén szólva nekem meg sem fordult a fejemben, hogy akár Ő is túlélhette volna a háborút Remusszal együtt, de már ízlelgetem ezt a gondolatot is. :)
A cselekménnyel kapcsolatban nincs túl sok hozzászólnivalóm: tulajdonképpen az érzésekre, emlékekre és gondolatokra fektettem hangsúlyt, feleslegesnek éreztem tehát telezsúfolni a történetet akcióval. Egyébként leginkább testi-lelki fájdalmakról szoktam pötyögni (lehet, hogy ez valami fura perverzség nálam ^^''), úgyhogy az "elcseszett élet" taglalása közel áll a szívemhez. ^^''
A fogalmazásmódomra vonatkozó dicséretet, illetve a pontszámokat köszönöm szépen! :)
(Blogom van, amint lezárul a kihívás, megadom Neked a címet! :) Örülnék, ha néha belesnél hozzám, hátha találsz valami olyat, ami témájában is meg tud érinteni. ^^)
Puszi,
Miss Kuszaság
Drága Miss Kuszaság!
TörlésIgazából én nem tudom, hogy kinek hogy jutottak a kulcsok, nem igen vagyok otthon az ilyen kihívásokban :D Hát, igen jobb lett volna egy másik átok, de azért így sem volt olyan rossz :D
Én is imádom az ilyen varázserők leírását - de nem igazán használom a blogjaimon, mondjuk van, ahol nem is tudnám- mindenesetre egyszerűen imádtam, ahogy leírtad őket *-* az én elképzeléseimben meg inkább ő élte volna túl, nem Remus, vagy akár mindketten is - jól vannak és imádom a teljes happy endeket, ezt fel lehet hozni ellenem xP
Nekem nem volt ezzel a leírással nagy bajom, csak egyszerűen szerintem egy picinyke akcióval sokkal job lett volna :D ugye nem vetted sértésnek vagy valaminek az "elcseszett élet" megfogalmazásom, nem annak szántam, csak egyszerűen illett rá ...
Nagyon megérdemelted, gyönyörű volt, komolyan mondom! ( köszönöm szépen, azt azért nem ígérhetem, hogy rögtön neki ugrom, mert nagyon el vagyok maradva mindennel, ez azért itt is látszott, hogy az elején nem igen voltam itt ... de most 1000rel pótolok :D)
puszi: LilyV
Szia, Kedves! :)
TörlésNekem is ez volt az első kihívásom, úgyhogy én is gyakran csak pislogtam, hogy mit hogyan és miért. ^^'' De a kulcsokat, mint említettem, abszolút szabadon választhattuk, és egy eseményre, átokra akár többen is alkothattunk. :)
Még mindig nagyon örülök, hogy tetszett a varázserők kielemezgetése. ^^
A tökéletesen boldog végkicsengéseket legfeljebb csak olvasni szeretem: újabban minden szereplőmnek csak fájdalmat és keserűséget adok, bizonytalanságot és elveszettséget (talán mert ezen érzések valamelyike folyton itt táncol körülöttem, s képtelen vagyok kirántani alóluk a szőnyeget ^^''), de igyekszem ezen a tulajdonságomon változtatni. :) Amúgy egyáltalán nem vettem sértésnek az "elcseszett élet" megfogalmazást: ennél kifejezőbben nem is mondhattad volna! :D
Köszönöm megint a dicséretet! (A blogcímemet meg ünnepélyesen megadom, hátha tényleg kedvet kapsz az olvasgatásához: http://remie-fanfic.blogspot.com – remélem, nem okoz majd csalódást! ^^'')
Puszi,
Remie, aki nem véletlenül választotta a Miss Kuszaság álnevet :D
Szia, Drága!
TörlésÉn megfogadtam magamnak, hogy ezentúl több kihívást fogok majd olvasni, ha írni nem is :D
Én olvasni is és írni szeretem, de írásban nehezen jutok el a tökéletes boldogsághoz - értsd még egyszer sem xD de majd egyszer! :D nem azért mondtam, hogy változtass rajta, nincs bajom a szomorúbb véggel sem, csak a boldogat jobban szeretem :D
örülök, hogy nem sértettelek meg vele, nem állt szándékomban :D
Köszönöm szépen a blogcímet, majd benézek ígérem :D biztos nem fog csalódást okozni :D
puszi: LilyV
Szervusz!
TörlésKihíváslátogatásokat én is tervezgetek, bár őszintén szólva az írás mostanában jobban vonz, mint az olvasás - öhm, talán azért, mert előbbire sokkal kevesebb időm és kapacitásom van így a vizsgaidőszakom közepén. ^^''
A boldogságban úszó karakterek nyilván könnyebben "elkelnek", mint a folyton szenvedő szerencsétlenek - hiszen nagyon sokan azért olvasnak, hogy legalább a fantáziavilágban eljuthassanak az örömökig, ha a saját életükben képtelenek megtalálni őket...
Hm, azért azt hozzá kell tennem, hogy imádok szerelmet adni Remusnak. *.*
Blogcímem nem fog elmenekülni előled, úgyhogy bármikor benézhetsz, amikor hangulatod engedi. :) Amúgy sem kényszer. ^^
Puszi,
Megint-sikerült-kuszának-lennem-Remie :D
Kulcsok: 7
VálaszTörlésSzereplők: 7
Cselekmény: 6
Tetszés: 4
Kedves Író!
Az írásmódod nagyon bejött nekem, a leírásaid tetszenek, de...
nem igazán fogott meg, mert sajna nem nagyon tudtam magam beleélni a szereplőid lelkivilágába, valamiért egyáltalán nem érintettek meg. Valaki láttam már írta, hogy feleslegesnek találta a történet szexuális vonatkozását nos, én is.
Köszönöm, hogy olvashattam.
Szia!
TörlésKöszönöm a pontokat, illetve az írásmódomra vonatkozó dicséretet! :)
Sajnálom, hogy a karaktereim nem kerültek közel hozzád. Mivel tulajdonképpen végig igyekeztem az érzésekre, érzelmekre, hangulatokra és gondolatokra koncentrálni, ezeket az Olvasók elé tárni, kicsit most úgy érzem, vacak egy történetet alkottam. ^^'' A szexuális szál szükségességét (?) már néhányszor ecseteltem előtted, többek közt a kedves BuvárBékának is, akivel - meglátásom szerint, s a véleményeiteket összehasonlítgatva - ámulatba ejtően egyezik az ízlésed. :)
Puszi,
Remie
Szia! Az egyik bíránk, LuSir nem tudott belépni az oldalra, ezért nekem küldte el a véleményét. Remélem, nem haragszol, hogy még csak most hozom.
VálaszTörlésKulcsok felhasználása: 9
Észrevételem szerint nem volt semmi gond a kulcsok használatával. Ügyesen megoldotta az író.
Szereplők: 8
Csak ismételni tudom magamat, hiszen az eddigi olvasottaknál is, majdnem mindenhol jó volt a karakterek jelleme. Libby kifejezetten tetszett, bár lehet, hogy ezzel más ellentétesen gondolkodik. Jó volt Billiékről is olvasni és a többi szereplőről is. Remus majdnem megközelítette azt a Remust, akit az eredeti Harry Potterben megismerhettünk. Bár volt rajta változtatás…
Cselekmény: 7
Voltak jelenetek, hol kissé összevisszának találtam. Nem igazán tudtam eldönteni elsőre, hogy mit is akar mondani az író. Azonban nagyobb hibák nem voltak benne.
Tetszés: 7
Számomra kissé furcsa volt, hogy az elején még múlt időben olvashattunk és a végére már jelen idő lett. Az utóbbit nem sűrűn használják a ficcekbe, hiszen furcsa olvasni és nehézkes leírni is. Az viszont meglepett, hogy egy ilyen hosszú ficbe ezt az igeidőt használja. Véleményem szerint jó volt, de lehetett volna jobb is.
Szia!
TörlésLehet, hogy szőrszálhasogatónak és telhetetlennek tűnök, de milyen probléma volt a kulcsaimmal, ami miatt le kellett vonnod egy pontot? ^^'' Tudom, az átkot abszolút tökéletlenül használtam fel, Te viszont nem említetted...
Örülök, hogy valaki észrevette azt az édes kislányt. :) Nem igazán szoktam saját szereplőkkel dolgozni (kivéve a saját kis világomban játszódó regénykezdeményemet, illetve más, nem HP-fandomhoz kötődő novelláimat), Libby viszont nagyon a szívemhez nőtt. Remus karakterét szeretem formázgatni: az itteni OOC-ságát (izé, nem tudom, hogy mondjuk ezt magyarosan ^^'') viszont egyszerűen azzal a majd’ két évtizeddel magyarázom, ami Dora halála óta eltelt. :D
Ehh, összevisszaság... sokszor mondtam már ezen a kihíváson, de kihangsúlyozom még egyszer: nem véletlenül választottam a Miss Kuszaság álnevet az itteni véleményezéshez. :D
Azért írtam jelenben a főcselekményt, és múltban a régen történteket, mert úgy gondoltam, így kevésbé zavarom meg az Olvasókat az időben való ide-odaugrálással. Ezen kívül nem titok, hogy rendkívül élvezem a jelenben-firkálást, bár ennek magyarázatára még nem jöttem rá. :)
Köszönöm, hogy megtiszteltél a véleményeddel!
Puszi,
Remie